Építőipari árak alakulása
Soron következő cikkünkben körülnézünk, hogy hogyan változtak a közelmúltban az építőipari árak, illetve az építési, befektetési kedv. Nem árulunk el titkot azzal, hogy növekedtek, de vajon mi okozza az emelkedést és milyen mértékű. Ennek járunk utána.
A KSH adatait szerint az építőipari termelés értéke Magyarországon a pandémia alatt igen kis mértékben csökkent csak. Az előző években mutatott növekedést ugyan nem hozta, de nem is csökkent jelentősen. 2020 első három negyedéve összesen kevesebb, mint 9,1% csökkenést mutatott 2019 azonos időszakával szemben. Az összehasonlítás kedvéért 2019-ben a növekedés mértéke az első három negyedévben a 2018-as évhez képest 40%-os volt.
2020 negyedik negyedéve viszont már erősödést mutatott az előző évhez képest és 2021-ben is folytatódott ez a növekedés. Tehát összességében elmondható, hogy egy pici megtorpanást követően (-111 221 millió Ft) az építőipari termelés értéke újra növekszik.
Helyzetkép az építőiparról, 2020
- Nagyrészt a tavassza l kirobbant járvány és a kifutó nagy állami megrendelések hatására Magyarországon az építőipar bruttó hozzáadott értéke a 2019. évi jelentős növekedés után 2020-ban összehasonlító áron 9,4%-kal csökkent.
- Az építőipari teljesítmény visszaesése a GDP volumenét 0,5 százalékponttal mérsékelte.
- A termelés volumene 9,1%-kal csökkent, ezen belül az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 13,1%-kal volt kisebb az előző évinél.
- A 2020-ban kötött új szerződések állománya – összehasonlító áron számolva – 1,5%- kal elmaradt, az év végi szerződéseké pedig 7,8%-kal meghaladta az előző évit.
- Az építőipari termelői árak 2020-ban átlagosan 7,4%-kal nőttek az előző évihez viszonyítva. Ezzel folytatódott a korábbi évek erőteljes drágulása.
- Az alkalmazásban állók száma 0,2%-kal emelkedett a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2020. évi átlagkeresete 320,7 ezer forint volt, 11,4%-kal magasabb az előző évinél.
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unióban (EU27_2020) és az eurózónában az építőipar súlya – a hozzáadott érték arányában – 2011 óta 5,0–5,6, a visegrádi országokban pedig 5,5–8,0% között mozog. Magyarországon 2020-ban az építőipar 5,5%-kal részesedett a nemzetgazdaság hozzáadott értékéből.
Az Európai Unión belül
- Németország és Franciaország építőipari teljesítménye kiemelkedő, uniós szinten a nemzetgazdasági ág hozzáadott értékéből előbbi 27, utóbbi 16%-kal részesedett,
- a többi tagország aránya 10% alatti volt,
- a V4-ek részesedése 8,3%, Magyarországé pedig nem érte el az 1%-ot.
Egyre több az új építőipari vállalkozás
A regisztrált építőipari vállalkozások száma 2017 óta nő, köszönhetően az újonnan indulók dinamikus gyarapodásának. A négy éve tartó bővülés eredményeként összességében négytizeddel emelkedett az építőipari cégek száma, arányuk az önálló vállalkozások körében a héttizedet is meghaladta. 2020 végén 124,3 ezer vállalkozást tartottak nyilván az építőiparban, 9,0%-kal többet az egy évvel korábbinál (114,0 ezer). 2020-ban 18,0 ezer vállalkozás alakult (az összes építőipari vállalkozás 14,4%-a) és 8,4 ezer szűnt meg.
A nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan az építőipart is hosszú ideje a kis- és középvállalkozások számbeli túlsúlya jellemzi.
- Az elmúlt években a regisztrált vállalkozások 90%-ának 5-nél kevesebb alkalmazottja volt. Arányuk különösen a speciális szaképítésben (93%), ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés (2020-ban 92, illetve 96%) alágazatokban jelentős.
- A legalább 50 fős szervezetek aránya nem érte el az 1%-ot.
A társas vállalkozások száma 2020. december 31-én 5,9%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, minden építőipari ágazatban emelkedett. Folytatódott az önálló vállalkozók számának gyors növekedése (11,7%), a legnagyobb mértékű bővülés (12,7%) a speciális szaképítés ágazatban történt. Az önálló vállalkozók aránya 2020 végére elérte az 55%-ot, öt év alatt 12 százalékponttal nőtt. 5 Főtevékenysége alapján a legtöbb, csaknem 90 ezer vállalkozás a speciális szaképítés ágazatba, ezen belül közel 37,4 ezer – az összes építőipari vállalkozás 30%-a – az épületgépészeti szerelés alágazatba tartozott.
Lassult az építőipari termelői árak növekedése
Az építőipar termelői árai 2020-ban az előző évinél kisebb mértékben, átlagosan 7,4%-kal emelkedtek. Ezzel megváltozott az a trend, miszerint az árak 2014 óta évről évre egyre nagyobb mértékben nőttek. Az ágazatok közül leginkább az épületek építésének drágulása mérséklődött, amivel az egyes ágazatok árváltozása kiegyenlítettebbé vált.
A lakóépületek közül az egylakásos épületek termelői árai 7,2, a két és annál több lakásos épületeké 7,1%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a hivatali, valamint a nagy- és kiskereskedelmi épületek (8,2%) árai nőttek, a legkevésbé a távolsági csővezetékek, távközlő és elektromos hálózatok és műtárgyaiké (5,8%).
Az árakat a kereslet mérséklődése és a költségek növekedése alakította. A bérek jelentős emelkedése (11,4%) mellett az építőanyag-ipar zömét adó nemfém ásványi termékek belföldi termelői árai is magasabbak voltak (6,3%-kal), mint az előző évben.
Az ipari termelői árak 2021 júniusában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 11,6, az előző hónaphoz képest 1,0%-kal növekedtek
2021 júniusában az ipari termelői árak átlagosan 11,6%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers- és alapanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 15,4, az exportértékesítési árak 9,7%-kal emelkedtek. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 1,7, az exportértékesítés árai 0,7, így az ipari termelői árak összességében 1,0%-kal nőttek.
2021. júniusban a 2020. júniusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai átlagosan 15,4%-kal magasabbak voltak, ezen belül a 63%-os súlyt képviselő feldolgozóiparban 13,3, a 31%-os súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 20,4%-os volt a drágulás.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 20,6, a beruházási javakat gyártókban 4,3, a fogyasztási cikkeket gyártókban 4,8%-kal növekedtek az árak.
Az ipari exportértékesítési árak 9,7%-kal emelkedtek, ezen belül a 95%-os súlyt képviselő feldolgozóiparban 6,2, a 4,5%-os súlyú energiaiparban – a világpiaci árak emelkedésének, a forint gyengülésének, valamint a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése következtében – 102,0%-os volt a drágulás.
2021. január–júniusban a 2020. január–júniusihoz képest:
A belföldi értékesítés árai 9,7, az exportértékesítés árai 9,4, az ipari termelői árak összességében 9,5%-kal nőttek.
Tehát befolyásolta az építőipari árak emelkedését a pandémia miatt kialakult alapanyag hiány, az ezzel egyetemben megnövekedett kereslet, mely tovább növelte az alapanyaghiányt. Hazánkba az élénkítő programok, az állami beruházások mértéke.
Kövesse facebook oldalunkat!
Értesüljön a legújabb cikkeinkről, technológiákról, érdekességekről.
